12 HITVALLÓ ESTE
Hitkérdések a Heidelbergi Káté alapján
Harmadik
alkalom
Hitvallás 2: A Fiú (HK: 15-18, 20, 29-52)
15.
Milyen Közbenjárót és Szabadítót kell hát keresnünk?
Olyat, aki egy valóságos és igaz[1]
ember, és mégis erősebb[2]
minden teremtménynél, azaz ugyanakkor valóságos Isten is.
16.
Miért kell neki egy valóságos és igaz embernek
lennie?
Azért,
mert Isten igazsága megköveteli, hogy az emberi természet,[3]
amely vétkezett, (az) fizessen meg a bűnért; viszont aki maga bűnös (volna),
nem lenne képes másokért megfizetni.
17.
Miért kell neki ugyanakkor valóságos Istennek is lennie?
Hogy ő az istenségének erejéből[4]
hordozza el Isten haragjának az ő emberségén[5]
lévő súlyát, és nekünk az igazságot és az életet megszerezhesse és
visszaadhassa.
18.
Kicsoda tehát[6] ez a
Közbenjáró, aki ugyanakkor valóságos Isten, és egy valóságos, igaz ember is?
KÉRDÉS:
Krisztus
az egyetlen lehetséges közbenjáró?
Krisztusban
miképpen van jelen isteni és emberi természet?
20.
Hát Krisztus által minden ember ismét boldog lesz, ahogy Ádám által
elveszettek lettek?[9]
Nem, hanem egyedül azok, akik igaz
hit által vele egy testben egyesülnek,[10]
és minden jótéteményét elfogadják.
KÉRDÉS:
Krisztussal
hogyan lehetek egy testté?
Hogyan
tudom elfogadni Krisztus jótéteményét?
29.
Miért lett
az Isten Fia „Jézusnak”, azaz Üdvözítőnek nevezve?
Azért, mert ő tesz üdvözültté minket bűneinkből,[11]
és mert senki másban üdvösséget nem kell keresni és nem is lehet találni.
KÉRDÉS:
Jézus maga az üdvösség, vagy kell még hozzá más is
(pl: egyház, papok, szentségek)?
30.
Hisznek-e
azok is az egyetlen üdvözítő Jézusban, akik üdvösségüket és szentségüket[12]
a szenteknél, önmaguknál, vagy valahol máshol keresik?
Nem, mert ők megtagadják tettükkel az egyetlen
üdvözítő és megváltó Jézust, habár dicsekszenek vele.[13]
Mert vagy Jézusnak nem kellene tökéletes Megváltónak lennie, vagy akik ezt a
Megváltót igaz hittel elfogadják, mindent őbenne kellene elnyerniük / megtalálniuk
/ birtokolniuk, amire az ő üdvösségükre szükségük van.
KÉRDÉS:
Van-e
értelme emberi közvetítőket, vagy szellemi lények közbenjárását keresni?
Ki
lehet-e egészíteni Jézus üdvözítő munkáját?
31.
Miért
hívják őt Krisztusnak, azaz Felkentnek?
Azért mert ő az Atya Istentől rendeltetett és
Szentlélekkel felkenetett
- a mi
legfőbb prófétánkká és tanítókká, aki nekünk Isten titkos tanácsát és akaratát[14]
a mi megváltásunkról tökéletesen kijelentette;[15]
- és a mi egyetlen főpapunkká, aki minket az ő testének
egyetlen áldozatával megváltott, és az Atya előtt közbenjárásával szüntelenül
fellép;
- és a mi örökkévaló királyunkká, aki minket
Igéjével és Lelkével kormányoz és a megszerzett[16]
megváltásban véd[17]
és megtart.
KÉRDÉS:
Krisztus felkent volta a próféta-főpap-király
hármasára szorítkozik?
Lehet más prófétánk, főpapunk és királyunk is?
32.
Viszont te
miért neveztetel keresztyénnek?
Mert én hit által Krisztus[18]
tagja és ennek megfelelően az ő felkenetésének részese vagyok, azért, hogy az ő
nevét megvalljam, magamat élő hálaáldozatul neki odaadjam, és szabad[19]
lelkiismerettel ebben az életben a bűn és az ördög ellen küzdjek,[20]
és azután az örökkévalóságban ővele együtt minden teremtmény fölött uralkodjam.
KÉRDÉS:
Krisztus
felkenetésében én hogyan részesedem?
33.
Miért
neveztetik ő „Isten egyszülött Fiának”, ha mi is Isten gyermekei vagyunk?
Azért, mert egyedül Krisztus Isten örök,[21]
természet szerinti Fia,[22]
minket viszont őérte kegyelemből fogadott (be) gyermekeivé.[23]
KÉRDÉS:
Krisztus és mi milyen értelemben vagyunk testvérek
Isten családjában?
34.
Miért
nevezed őt „mi Urunknak”?
Azért, mert ő minket testestől-lelkestől a bűnből
és az őrdög minden hatalmából kiváltott, nem aranyon és ezüstön, hanem az ő
drága vérével a maga tulajdonába vett.[24]
KÉRDÉS:
Krisztus
Úr volta minket szolgává tesz?
35.
Mit jelent
az, hogy ő „fogantatott Szentlélektől, született szűz Máriától”?[25]
Azt, hogy Isten örök[26]
Fia, aki valóságos és örök Isten, és az is marad, szűz Mária testéből[27]
és véréből a Szentlélek közreműködése által valóságos emberi természetet vett
magára, azért hogy Dávid valóságos magva is legyen, az ő testvéreihez mindenben
hasonló, kivéve a bűnt.
36.
Mi hasznod
származik[28]
Krisztus szent fogantatásából és születéséből?
Az hogy ő a mi Közbenjárónk és bűntelenségével és
tökéletes szentségével az én vétkeimet, amelyekben fogantattam, Isten színe
előtt elfedezi.[29]
KÉRDÉS:
Krisztus bűntelensége miért fontos?
Isten Fia és a Dávid fia ugyanaz a személy?
37.
Mit értesz
a „szenvedett” szó alatt?[30]
Azt, hogy ő testében és lelkében földi életének
egész ideje alatt, de különösen annak végén, Istennek az egész emberi nem bűne
elleni haragját elhordozta, hogy így szenvedésével, mint egyetlen engesztelő
áldozattal a mi testünket és lelkünket az örök kárhozattól megváltsa[31]
és nekünk Isten kegyelmét, megigazítását és az örök életet megszerezze.[32]
KÉRDÉS:
A megváltást, kegyelmet, megigazulást és örök életet
csak szenvedéssel lehetett megszerezni?
38.
Ő miért
szenvedte el Poncius Pilátus bíróságát?
Azért, hogy ő ártatlanul világi[33]
bíró által ítéltessék el és ezzel minket Isten szigorú ítéletétől, amit rajtunk
kellett volna végrehajtani,[34]
megszabadítson.
KÉRDÉS:
Nem lett volna elég Isten haragjának elszenvedése,
miért kellett a polgári bíró?
39.
Többet
jelent az,[35]
hogy őt keresztre feszítették, mintha másféleképpen halt volna meg?
Igen,[36]
mert ezáltal biztos vagyok abban, hogy ő az átkot, ami rajtam volt,[37]
magára vette, mivel a kereszthalált Isten megátkozta.
KÉRDÉS:
Isten csak a kereszthalált átkozta meg?
40.
Miért
kellett Krisztusnak a halált elszenvednie?[38]
Azért, mert Isten megigazításának és igazságának[39]
a mi bűneinkért semmi más módon nem lehetett volna eleget tenni, hanem csak
Isten Fiának a halála által.
KÉRDÉS:
A
halhatatlan Isten Fia hogyan halhat meg?
41.
Miért
temettetett el?
Azért, hogy ezzel bizonyítsa, valóságosan meghalt.
KÉRDÉS:
Krisztus eltemetése csak jelképes, vagy valóságos?
Tehát a holtak hazájába uralkodóként ment, vagy halottként érkezett?
42.
Ha
Krisztus meghalt értünk, miért kell nekünk is meghalnunk?
KÉRDÉS:
Mit jelent a bűnnek meghalni / bűnök elhalása?
43.
Mi több
hasznunk származik még Krisztus kereszt áldozatából és halálából?
Az, hogy az ő[42]
ereje által a mi óemberünk vele együtt keresztre feszíttetik, megöletik, s
eltemettetik; és hogy a test gonosz kívánságai[43]
többé nem uralkodnak bennünk, hanem mi önmagunkat neki hálaáldozatul
feláldozzuk.
KÉRDÉS:
Krisztussal való lelki keresztre feszítés, megöletés,
eltemettetés és a test gonosz kívánságainak legyőzése hogyan valósul meg?
44.
Miért
következik: „szálla alá poklokra”?
Azért, hogy én a legintenzívebb támadások közepette[44]
biztos legyek abban, hogy az én Uram, Krisztusom engem az ő kimondhatatlan
félelmével, fájdalmával és rettegésével, amelyeket ő is az ő lelkében a
kereszten és azelőtt[45]
elszenvedett, a pokoli félelemtől és gyötrelemtől megváltott.
KÉRDÉS:
Ha Krisztus helyettem elszenvedte a poklok kínjait,
akkor a megváltásban a szenvedésektől, félelmektől és fájdalmaktól is
megmentett?
45.
Mit
használ nekünk Krisztus feltámadása?
Először: feltámadása által a halált legyőzte, hogy
minket részesekké tehessen a megigazulásban, amelyet halálával nekünk
megszerzett.
Másodszor: mi is most az ő ereje által egy új
életre ébredünk fel.
Harmadszor: a Krisztus feltámadása biztos
garanciája[46]
a mi dicsőséges feltámadásunknak.
KÉRDÉS:
Feltámadás nélkül nem lenne teljes a Krisztus
győzelme?
A feltámadás lelki és testi értelemben is mindannyiunk
osztályrésze?
46.
Hogy érted
azt, hogy „felment a Mennybe”?
Hogy Krisztus a tanítványai szeme láttára a földről
felemelkedett a mennybe, és a mi javunkra ott van,[47]
amíg újra el nem jön ítélni élőket és holtakat.
49.
Mit
használ nekünk Krisztus mennybemenetele?
Először azt, hogy ő a Mennyben Atyja színe előtt a
mi közbenjárónk. Másodszor, hogy számunkra a mi testünk[48]
a Mennyben biztos garancia arra, hogy ő mint a mi fejünk, az ő tagjait magához
(szintén) fel fogja venni. Harmadszor, hogy ő nekünk Lelkét biztosítékként
leküldi, akinek ereje által mi azt keressük, ami odafent van, ahol Krisztus ül
az Isten jobbján, és nem azt, ami a földön van.
KÉRDÉS:
A mennybemenetel nélkül nem lenne teljes a Krisztus
győzelme?
A mennybemenetel lelki és testi értelemben is
mindannyiunk osztályrésze?
47.
Nincs
tehát velünk Krisztus a világ végezetéig, ahogy ő nekünk megígérte?
Krisztus valóságos ember és valóságos Isten:[49]
emberként[50]
most[51]
nincs a földön, de istenségére, fenségére, kegyelmére és Lelkére nézve soha nem
távozik el tőlünk.
48.
Viszont
ily módon nem szakíttatik el egymástól a Krisztusban lévő két természet, ha az
emberi természet nincs ott mindenütt, ahol az isteni természet van?
Egyáltalán nem, mert Isteni természete
megfoghatatlan és mindenütt jelenvaló, ebből következnie kell annak, hogy az
bizonyára a felvett emberi természetén kívül és nem kevésbé abban magában is
jelen van, és a személy szintjén vele egyesülve marad.
KÉRDÉS:
Hogyan
van velünk most Krisztus?
Hol van
Krisztus emberi természete, s mit jelent ez?
50.
Miért
teszed hozzá, hogy ő az Isten jobbján ül?
Mert Krisztus azért ment fel a Mennybe, hogy magát
keresztyén egyháza fejének bizonyítsa,[52]
aki által az Atya mindent irányít.[53]
51.
Mit
használ nekünk a mi fejünknek, Krisztusnak ez a dicsősége?
Először, hogy Szentlelke által belénk, az ő
tagjaiba, mennyei ajándékait kitölti. Azután, hogy ő minket hatalmával minden
ellenséggel szemben megvéd és megtart.[54]
KÉRDÉS:
Az
egyház életében hogyan van jelen az Atya, hogyan a Fiú és miként a Szentlélek?
52.
Mi bátorít
téged Krisztusnak az élők és holtak megítélésére való visszajövetelében?
Az, hogy én minden bánatban és üldöztetésben
felemelt fővel várom a Mennyből ugyanazt a bírót, aki korábban értem Isten
ítélőszéke elé állt és minden kárhoztatást levett rólam; hogy ő minden
ellenségét, és az én ellenségeimet az örök kárhozatba vesse, de engem minden
kiválasztottal együtt magához vegyen a mennyei örömbe és dicsőségbe.
KÉRDÉS:
Krisztus
bátorítása csak a visszajövetelekor válik valósággá?
[1] Latinban kiegészítve: „teljesen/tökéletesen igaz”
[2] Latinban: „hatalmasabb”
[3] A latin kiegészíti: „ugyanaz az emberi természet”
[4] A latinban: „hatalmából”
[5] A latinban nem az emberi természetre utal, hanem a
„Isten haragjának súlyát az ő teste elhordozza”
[6] Lehet: „De ki ez a Közbenjáró…”
[7] Innen kezdve a latin szöveg eltér a némettől:
„Istentől Bölcsességgé, Igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá lett
nekünk.”
[8] Lehet: „akit tökéletes megváltásként és igazságként
kaptunk ajándékba.”
[9] A latin verzió kicsit más: „Minden ember, aki
elveszett Ádám által, Krisztus által ismét üdvösségre jut?”
[10] A latin verzió szerint: „belé oltatnak”
[11] A latin kiegészíti: „minket minden bűneinkből”
[12] A latinban: „boldogulásukat és üdvösségüket”
[13] A latin fordítva fogalmaz: „szavaikkal dicsekszenek
ezzel az Üdvözítővel, de valójában tagadják, hogy az egyetlen Üdvözítő Jézus”.
Ezért a modern német kiadások egyesítik a két verziót: „Dicsekszenek vele
szavaikkal, de cselekedeteikkel megtagadják őt.”
[14] A latin elé teszi jelzőként: „minden”
[15] Lehet: „teljesen kinyilatkoztatta”
[16] A latin szöveg bővebb: „a nekünk szerzett/keresett
váltságban”
[17] Lehet: „oltalmaz”
[18] A latin hozzáteszi: „Jézus”
[19] A latin hozzáteszi: „és jó”
[20] Lehet: „harcoljak”, „viaskodjam”, „tusakodjam”
[21] Latinban: „coaeternus”, azaz „együtt örök”
[22] A latin betoldja: „az örök Atyának”
[23] A latinban: „az Atyától adoptáltak vagyunk”, nem
szerepel a „gyermekei” kifejezés.
[24] A német verzióban az igei állítmányok a mondat végén
sorakoznak („kiváltott és tulajdonába vett”), a latinban a tagmondatokban
szétosztva.
[25] A latin szöveg ezt a kérdést másként vezeti fel: „Mit
hiszel, amikor ezt mondod:”
[26] A latin szövegből ez a jelző hiányzik.
[27] A német szöveg szó szerint „húsából”, a latin beszél
testről.
[28] A latin szöveg szerint: „Milyen gyümölcsét szeded /
kapod”
[29] A latin szöveg szerint: „Isten színe elé ne menjenek /
kerüljenek”.
[30] A latin szöveg ezt a kérdést másként vezeti fel: „Mit
hiszel, amikor ezt mondod:”
[31] A latinban: „megszabadítsa”.
[32] Az állítmány lehet: „elnyerje”. A felelet visszautal a
17. kérdésre.
[33] Nem csak egyszerűen polgári értelemben, hanem földi,
evilági jelentésben is.
[34] A latin szöveg szerint: „ami mindannyiunkra várt”
[35] A latin szöveg határozottan „nagyobb dolog”-ról
beszél.
[36] A latin szöveg a választ is így kezdi: „Bizony
nagyobb”
[37] A latin szöveg szerint: „rám nehezedett” – ebből
adódik az, hogy a magyar fordítások nem csak átokról, hanem az átok terhéről,
súlyáról beszélnek.
[38] A latin változat szerint: „Miért volt szükséges
Krisztusnak a halálig leereszkednie / megalázkodnia / megaláznia magát?”
[39] A német „der Gerechtigkeit und Wahrheit Gottes” és a
latin „iustitiae et veritati Dei”, ami megfelel a görög: „dikaioszüné kai
alétheia tou teou”-nak.
[40] Az Absterbung
/Absterben – elhalást, elsorvadást, halál által való elhagyást jelent.
Tehát lehet: „a bűnök által való elhagyása”
[41] A latin szövegben a mondat második fele: „a bűn
megszüntetése / eltörlése / elvetése, és átmenet az örök életre”
[42] A latin szöveg kiegészíti: „az ő halálának ereje
által”.
[43] A latin hozzáteszi: „és vágyai”.
[44] A latin változat szerint: „minden szenvedésben és a
legnagyobb kísértésben”. A német szó lehet „kihívás” is.
[45] A latin szöveg fordítva említi: „azelőtt is, de
leginkább a kereszten”.
[46] A hagyományos „zálog”-ként való fordítás helyett lehet
még: „fedezet”, „biztosíték”, „letét”
[47] A latin szöveg szerint: „értünk van ott”
[48] Szó szerint: „húsunk”.
[49] A latin verzió fordítva sorolja a természeteket:
először említi, hogy „valóságos Isten”, majd utána, hogy „valóságos ember”.
[50] Az extracalvinisticum sarkos megfogalmazását adja ez a
válasz, a német szöveget a magyar fordítás tovább rontja, mert „emberség”,
helyett „emberi természet” szerepel, nyilván a félreérthetőség miatt, de így a
Krisztus egységes személyét teljesen szétszakítja – míg ha a földi Krisztusról,
mint emberről beszélünk – s emellé tesszük oda istenségét, akkor finomítjuk a
megfogalmazást.
[51] Lehet: „immár”
[52] Lehet még: „mutassa”, „kijelentse”.
[53] Lehet még: „kormányoz”, „igazgat”.
[54] Lehet: „oltalmaz és megőriz”.