1. Mi életedben és
halálodban egyedülálló bátorításod? Mi ad neked felüdülést élet és halál kérdésében?
(HK1)
Az, hogy nem
önmagamé vagyok, hanem mindig mindenem a hűséges Megváltóm, Jézus Krisztus
tulajdona, aki drága vérével fizetett bűneimért, hogy az ördög rabságából
kimentsen. S úgy vigyáz rám, hogy egy hajszál se esik le a fejemről anélkül, hogy
mennyei Atyám ne tudna róla - sőt Ő mindent úgy intéz, hogy az én üdvösségemet
szolgálja. Szentlelke biztosítja számomra az örök életet azáltal, hogy szívem
késszé teszi a neki való szolgálatra.
2. Mit kell tudnod, hogy
ez a bátorítás boldoggá tegye életedet és halálodat? (HK2)
Három dolgot. Először, hogy
nagyon bűnös és szánalmas vagyok.
Másodszor, hogy minden bűnömből
és tehetetlenségemből kiment Isten.
Harmadszor,
hogy miképpen fejezhetem ki Neki hálámat mindezért.
3. Miből adódik a
tehetetlenséged?
Abból, hogy születésemtől
kezdve szánalomra méltó bűnös vagyok, és ezért ki vagyok szolgáltatva Isten
haragjának és az örök kárhozatnak.
4. Hol szembesülsz a te
elveszett voltoddal? (HK3)
Isten
törvényében.
5. Mit kíván tőlünk az
isteni törvény? (HK4)
Ezt megtanítja
nekünk Krisztus a Máté Evangéliuma 22. részében: „Szeresd az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és
a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint
magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”
6. Képes vagy ezt
tökéletesen betartani? (HK5)
Nem, mert
természetem szerint hajlamos vagyok Isten és felebarátom gyűlölésére.
7. Hogyan lett az ember
ilyen gonosszá? (HK7)
Ősszüleinknek,
Ádámnak és Évának az Éden kerti bukás és engedetlensége által az egész
emberiség annyira gonosszá lett, hogy mindnyájan bűnben fogantatunk és születünk.
8. Ilyen engedetlenséget
és bukást Isten büntetlenül elnéz? (HK10)
Semmiképpen
nem, sőt iszonyatosan haragszik mind a velünk született, mind az elkövetett
bűnökért, és azokat igazságos ítéletével ideigvaló és örökkévaló módon is meg
akarja büntetni.
9. Hogy menekülhetünk meg ettől a
büntetéstől és
nyerhetünk ismét
kegyelmet? (HK12)
Isten azt
akarja, hogy az elégtétel megtörténjen, ezért vagy saját magunknak, vagy valaki
más által eleget kell tennünk az Ő igazsága szerint.
10. Eleget tehetünk
mi magunk? (HK13)
Semmiképpen nem;
hanem még naponta növeljünk is bűnünket.
Egy igaz embert,
aki ember létére mégis hatalmasabb minden teremtménynél, azaz egyszersmind
Isten is.
Azért, mert
Isten igazsága megköveteli, hogy az emberi természet, amely vétkezett, az
fizessen meg a bűnért; viszont aki maga bűnös volna, nem lenne képes másokért
megfizetni.
Hogy ő az
istenségének erejével hordozza el Isten haragjának az ő emberségén lévő súlyát,
és nekünk az igazságot és az életet megszerezhesse és visszaadhassa.
A mi Urunk
Jézus Krisztus, amint arról minket keresztyén Hitvallásunk tételei tanítanak.
„Hiszek egy
Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus
Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott
Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon
feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten
jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem
az egyetemes, keresztyén anyaszentegyházat; a szentek közösségét, a bűnök
bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen.”
16. Hogy oszthatóak
fel ezeket a tételeket? (HK24)
Három részre:
az első az Atya Istenről és a mi megteremtésünkről. A második a Fiú Istenről és
a mi megváltásunkról. A harmadik a Szentlélek Istenről és a mi
megszentelésünkről.
17. Mivel csak egyetlen isteni lény
van, miért nevezel meg hármat: az Atyát, a
Fiút, és
a Szentlelket? (HK25)
Azért,
mert Isten úgy
jelentette ki magát
az Ő
igéjében,
hogy ez a három
megkülönböztetett
személy
az egy, valóságos,
örökkévaló
Isten.
18. Mit hiszel, amikor ezt mondod: „Hiszek
egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében.”? (HK26)
Hiszem, hogy
Jézus Krisztus örökkévaló Atyja, aki a mennyet és a földet, azzal együtt, ami
azokban van, a semmiből teremtette, s örök tanácsvégzése és gondviselése által
Ő maga még meg is tartja és kormányozza. Fiáért, Krisztusért nekem Istenem és
Atyám lett, akiben én annyira bízom, hogy nem kételkedem abban, hogy Ő
gondoskodni fog rólam, testem és lelkem minden szükségletével, és minden
rosszat, amit ebben a siralomvölgyben rám bocsát, javamra fogja fordítani, mert
ezt Ő megteheti mint mindenható Isten, és meg is akarja tenni mint hűséges
Atya.
19. Miért kapta Isten Fia a „Jézus”, azaz az Üdvözítő nevet? (HK29)
Azért, mert ő szabadít
meg minket bűneinkből az üdvösségre, és mert senki másban üdvösséget nem kell
keresnünk és nem találhatunk.
20. Honnan tudod, és vagy
biztos abban, hogy ő téged üdvözít?
A szent
evangéliumból, amely a Hitvallásban van összefoglalva.
21. Miért hívják őt Krisztusnak, azaz Felkentnek? (HK31)
Azért mert őt az
Atya Isten küldte
és
Szentlélekkel
felkente
- legfőbb
prófétánkká és
tanítókká,
aki nekünk
Isten titkos tanácsát és
akaratát
a mi megváltásunkról tökéletesen
kijelentette;
- és egyetlen főpapunkká,
aki minket testének
egyetlen áldozatával
megváltott,
és
az Atya előtt
közbenjárásával
szüntelenül
fellép;
- és örökkévaló
királyunkká, aki minket Igéjével és Lelkével kormányoz és a megszerzett
megváltásban véd és megtart.
22. Mit hiszel a Szentlélekről (HK 53)
Először, hogy ő
az Atyával és a Fiúval azonos módon örök Isten. Másodszor, hogy ő nekem is
adatott, engem az igaz hit által Krisztusnak és minden jótéteményének részesévé
tesz; vígasztal és velem marad örökké.
23. Mit hiszel a szent, egyetemes keresztyén
egyházról?
(HK54)
Hiszem,
hogy Isten Fia, a világ kezdetétől annak végéig, magának az egész emberiségből egy örök életre
kiválasztott
gyülekezetet
gyűjt,
oltalmaz és
tart meg Lelke és
Igéje
által
az igaz hit egységében;
s, hogy ennek én
is egy élő
tagja vagyok, és
örökké az
is maradok.
24. Hogy igazulsz meg Isten előtt?
(HK60)
Egyedül a Jézus
Krisztusba vetett igaz hit által, mely által bűneim meg vannak bocsátva, úgy
hogy csak a Krisztus elégtétele legyen Isten előtt az én igazságom, és én azt
csak hit által fogadhatom el.
24. Mi az igaz hit? (HK21)
Isten hozzánk
való atyai akaratának biztos ismerete, és az ő kegyelmes ígéreteibe vetett erős
bizalom a mi üdvözítő Krisztusunk által.
25. De miért nem lehetnek a mi jócselekedeteink Isten előtt
megigazulásunkká, vagy annak egy részévé?
(HK62)
Azért, mert a mi
legjobb cselekedeteink is ebben az életben mind tökéletlenek és bűnnel
szennyezettek.
26. Nem érdemelnek a mi jó cselekedeteink semmit, pedig Isten meg akarja
azokat jutalmazni? (HK63)
Ez a jutalmazás
nem érdemből, hanem kegyelemből történik.
27. Mik a sákramentumok?
(HK66)
Látható isteni
jegyek és pecsétek, amelyek az evangélium igazságát bizonyítják és erősítik meg
számunkra. Lényegi üzenetük az, hogy Isten nekünk kegyelemből a Krisztus
kereszten véghezvitt egyetlen áldozatáért a bűnök bocsánatát és az örök életet
ajándékozza.
28. Akkor az ige és a
sákramentumok is ugyanarról az egy Krisztusról és az üdvösségnek ugyanarról az
egyetlen fundamentumáról szól? (HK67 átirata)
Így van, mert
Krisztus értünk odaadott teste, az evangélium és a sákramentumok közös kincse.
29. Hány sákramentumot alapított
Krisztus az Újszövetségben?
(HK68)
Kettőt: a szent
keresztséget és az úri szent vacsorát.
30. Mi a szent keresztség?
(HK69 átirata)
Nem valamiféle
strandfürdő, hanem az újszövetség sákramentuma, azaz isteni jegye, mely engem
biztosít arról, hogy én Krisztusnak és a keresztyén gyülekezetnek tagja vagyok,
és amint külsőképpen megmosatom vízzel, úgy tisztít meg most Krisztus
belsőképpen az ő vérével minden bűnömtől, és engem újjá szül az új életre és az
Istenfiúságra.
31. Hol hagyta ezt meg Krisztus? (HK71)
A keresztség
szereztetésében, amely így hangzik: „Menjetek el
tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a
Fiúnak és a Szentléleknek nevében.” (Mt 28,19) – „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem
hisz, elkárhozik.” (Mk 16,16) Ez az ígéret meg is ismétlődik, amikor az
Írás a keresztséget „az újjászületés fürdőjének” (Tit 3,5) és „a bűnök
elmosásának” () nevezi.
32. Meg kell-e keresztelni a kisgyermekeket is? (HK74)
Igen, mert ők
ugyanúgy, mint a felnőttek Isten gyülekezetének és az ő szövetségének tagjai.
33. Mi az úrvacsora?
Az Újszövetség
második sákramentuma, amely a Krisztusban való növekedésünkre rendeltetett.
Ahol az Úr nem puszta kenyeret és bort nyújt, hanem inkább megerősíti azt, hogy
az ő testét értünk adta a halálra, bűneink bocsánatára, és megtöretett testével
és kiontott vérével eteti és itatja a mi lelkünket az örök életre.
34. Melyek a szent vacsora
rendelésének igéi? (HK77)
Az úrvacsora
szereztetési igéi: „az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a
kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek, ez az én
testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: E pohár
amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok
az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e
poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.” (1Kor 11,23-26) S ezt az
ígéretet megismétli Pál apostol, amikor így szól: „Az áldás pohara, amelyet
megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet
megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e? Mert egy a kenyér, egy
test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk.” (1Kor 10,16-17)
35. Miért mondja Krisztus az
úrvacsora szereztetésében a kenyeret az ő testének, és nem az ő teste jegyének?
Mivel itt ő
sákramentumot rendel az ő emlékezetére és a sákramentumok isteni jegyek, tehát
a kenyér és a bor méltán neveztetnek isteni jegyeknek.
36. Tehát ezek puszta
jegyek?
Nem, hanem
olyan jegyek, melyekkel együtt az Úr az ő vacsorájával igazán élőknek mennyei
ajándékokat ígér, tudni illik az ő érettünk adatott testét és kiontott vérét
adja és közli.
37. Hogyan ehetjük mi a
Krisztus testét, amikor az fönt van a mennyben?
A
következőképpen: noha test szerint Krisztus a mennyben van, amíg eljön ítélni
élőket és holtakat, ahogy azt az Apostoli Hitvallás is tanítja, mindazáltal
hittel az ígéretnek megfelelően mi emeltetünk fel az Ő mindenható Lelke által
Hozzá, hogy Vele egyesüljünk, és Neki tagjai legyünk, úgy hogy Ő mibennünk él,
mi pedig Őbenne éljünk.
38. A mi hitünk szerzi tehát
a sákramentumot?
Nem, hanem a
Krisztus rendelése és parancsolata szerzi a sákramentumot, a hit pedig
elfogadja a sákramentumban megígért ajándékot, tudni illik az ő testét és
vérét, amint a kéz és a száj elveszi a kenyér és a bor szent jegyeit.
39. Krisztus mégsem azt
mondja, hogy vegyétek, higgyétek, hanem „vegyétek, egyétek”?
Ez a „vegyétek,
egyétek” arról mondatik, amit ő a kezébe vett és megtört, tudni illik a
kenyérről. Ez az ígéret pedig: „Ez az én testem, mely tiértetek adatik”, hívő
szívet kíván, és lélek szerint való italul és ételül adatik a hívő lelkeknek.
40. Mivel tehát
(mi a mi) nyomorúságunkból
minden érdemünk
nélkül
kegyelemből Krisztus által váltattunk
meg, miért kell jó cselekedeteket tennünk?
(HK86)
Azért, mert
Krisztus, miután minket az Ő vérével megvásárolt, minket Szentlelke által meg
is újít az ő képmására, hogy mi kimutassuk hálánkat neki egész életünkkel.
41. Tehát azok nem üdvözülhetnek, akik hálátlan, bűnbánatra nem kész életmódjukból Istenhez meg nem térnek?
(HK87)
Semmiképpen
nem; mert ahogy az Írás mondja, „sem tisztátalan, bálványimádó, házasságtörő, tolvaj, kapzsi, iszákos, rágalmazó,
rabló, és hasonlók nem örökölhetik az Isten országát”.
42. Mi a keresztyén
bűnbánat? (HK88-90 összegzése)
Nem csak bánat
és szívbéli kesergés a megcselekedett bűnök miatt, hanem a szív megváltozása és
Istenhez való megtérése, a Krisztusban való hit által, amely a bűnbánat igaz
gyümölcsét termi, tudniillik a jó cselekedeteket.
43. Melyek hát a
jó cselekedetek? (HK91)
Egyedül azok,
amelyek igaz hitből Isten törvénye szerint, az Ő dicsőségére történnek.
44. Hogy hangzik Isten törvénye? (HK92)
„Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket:
§
Első parancsolat: Én, az ÚR, vagyok a te Istened,
aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyen más
istened rajtam kívül!
§
Második parancsolat: Ne csinálj magadnak semmiféle
istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön,
vagy a föld
alatt a vízben
vannak. Ne imádd
és
ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető
Isten vagyok! Megbüntetem
az atyák
bűnéért
a fiakat is harmad- és
negyedízig,
ha gyűlölnek
engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és
megtartják
parancsolataimat.
§
Harmadik parancsolat: Ne mondd ki hiába
Istenednek, az Úrnak
a nevét,
mert nem hagyja az Úr
büntetés nélkül,
ha valaki hiába
mondja ki a nevét!
§
Negyedik parancsolat: Emlékezzél
meg a nyugalom napjáról, és
szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle
munkádat!
De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle
munkát
ne végezz
azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód,
se állatod,
se a kapuidon belül
tartózkodó jövevény.
Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és
mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért
megáldotta
és
megszentelte az Úr
a nyugalom napját.
§
Ötödik parancsolat: Tiszteld apádat és
anyádat,
hogy hosszú
ideig élhess
azon a földön,
amelyet Istened, az Úr
ad neked!
§
Hatodik parancsolat: Ne ölj!
§
Hetedik parancsolat: Ne paráználkodj!
§
Nyolcadik parancsolat: Ne lopj!
§
Kilencedik parancsolat: Ne tanúskodj
hamisan felebarátod
ellen!
§
Tízedik parancsolat: Ne kívánd felebarátod
házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét,
se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé!” (2Móz 20,1-17)
45. Mit kíván meg az Úr az
első parancsolatban? (HK94)
Azt, hogy
nekem lelkem üdvössége és boldogsága
elvesztésének
terhe mellett minden bálványimádást, varázslást, babonás ráolvasást, a szentek és más teremtmények
segítségül hívását
kerülnöm és száműznöm
kell. És
az egyedül
igaz Istent helyesen meg kell ismernem, egyedül Őbenne kell bíznom,
a legnagyobb alázatosságban
és
türelemben
egyedül
Őtőle
kell várnom
minden jót,
és
Őt
teljes szívemből
szeretnem, félnem
és
tisztelnem kell, annyira, hogy én inkább minden teremtett dologról lemondjak, minthogy a
legkevésbé is
az Ő
akarata ellen tegyek.
46. Mi (az) (a) bálványimádás? (HK95)
Az igéjében önmagát
kijelentő
egy igaz Isten helyett, vagy mellett mást kitalálni
vagy tisztelni, akibe az ember bizodalmát veti.
47. Mit akar Isten a második
parancsolatban? (HK96)
Azt, hogy
mi Istent semmiképpen
ki ne ábrázoljuk,
s ne is tiszteljük
más
módon,
mint ahogy Igéjében
parancsolta.
48. Mit akar a harmadik parancsolat? (HK99)
Azt, hogy mi se átkozódással,
se hamis esküvel, sőt még szükségtelen esküdözéssel se rágalmazzuk Isten nevét
vagy éljünk vele vissza.
49. Mit akar Isten a negyedik parancsolatban? (HK103)
Isten először is
azt akarja, hogy az igehirdetés és a hitoktatás szolgálata megőriztesék és én különösen
a nyugalom napján
Isten gyülekezetébe
szorgalmasan járjak.
50. Mit akar Isten az ötödik parancsolatban? (HK104)
Azt, hogy
apámnak
és
anyámnak
és
minden felettesemnek teljes tiszteletet, szeretetet és hűséget
adjak.
51. Mit akar Isten a hatodik parancsolatban? (HK105)
Az öldöklés megtiltásával arra
akar minket Isten tanítani, hogy ő a gyilkosság gyökerét: az irigységet, a
gyűlöletet, a haragot, a bosszúállásra való igyekezetet is nagyon gyűlöli. És
mindezek őelőtte rejtett gyilkosságnak számítanak.
52. Mit akar a hetedik parancsolat? (HK108)
Azt, hogy
Isten előtt
minden szemérmetlenség átkozott
és
ezért
megtilt minden tisztátalan
magaviseletet, szót,
gondolatot, kívánságot,
gyönyörűséget és
mindent, ami az embert efféle buja kívánságra indíthatná.
53. Mit tilt meg Isten a nyolcadik parancsolatban? (HK110)
Nemcsak azt a lopást és rablást tiltja meg, amelyet a világi felsőbbség büntet;
hanem Isten lopásnak
nevez minden gonosz cselekedetet, és szándékot is, amellyel mi felebarátunk javait magunkhoz
akarjuk venni.
54. Mit akar a kilencedik parancsolat? (HK112)
Azt, hogy én
mindenféle hazugságot és megtévesztést, mint az ördög saját műveit – Isten
súlyos haragjának terhe alatt – kerüljek.
55. Mit akar a tízedik
parancsolat? (HK113)
Azt, hogy még
a legcsekélyebb
vágy
vagy gondolat se jöjjön
soha a szívünkbe
Isten valamely parancsolatával szemben.
56. Miért hagyja hát Isten ilyen szigorúan
prédikálni
a tíz parancsolatot, ha azokat
ebben az életben senki meg nem
tarthatja? (HK115)
Először azért,
hogy egész életünk során a mi bűnös természetünket minél inkább megismerjük,
annál sokkal buzgóbban keressük a bűnök bocsánatát és a Krisztusban való
megigazulást. Azután azért, hogy mi magunkat szüntelenül arra ösztönözzük és
Istent Szentlelke kegyelméért arra kérjük, hogy egyre inkább megújuljunk az Ő
képmására, míg a tökéletesség célját ezután az élet után elérjük.
57. Mondd el az Úr imádságát! (HK119)
„Mi
Atyánk,
aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod,
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön
is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és
bocsásd
meg vétkeinket,
miképpen
mi is megbocsátunk
az ellenünk
vétkezőknek;
és
ne vigy minket kísértésbe,
de szabadíts
meg a gonosztól;
mert tied az ország,
a hatalom és
a dicsőség
mindörökké. Ámen.” (Mt
6,9b-13.)
58. Miért parancsolja nekünk Krisztus, hogy Istent így
szólítsuk
meg: „Mi Atyánk”? (HK120)
Azért, hogy
bennünk felköltse a gyermeki félelmet és bizalmat Isten iránt, mégpedig azért,
mert Isten Atyánkká lett Krisztus által.
59. Mi az első kérés?
(HK122)
„Szenteltessék
meg a te neved”
–
azaz, segíts,
hogy téged
igazán
megismerjünk,
és
minden dolgainkban megszenteljünk, dicsérjünk és magasztaljunk.
60. Mi a második kérés?
(HK123)
„Jöjjön el
a te országod” –
azaz kormányozz
minket a te Igéd
és
Lelked által.
61. Mi a harmadik kérés? (HK124)
„Legyen
meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” – azaz, segíts, hogy saját
akaratunkat visszavonjuk és a Te akaratodnak, amely egyedül jó, minden
ellentmondás nélkül engedelmeskedjünk, mint az angyalok a mennyben.
62. Mi a negyedik kérés? (HK125)
„Mindennapi
kenyerünket
add meg nékünk
ma”
–
azaz adj meg nekünk
testünk
táplálására
minden hasznos és
szükséges
dolgot.
63. Mi az ötödik kérés? (HK126)
„Bocsásd
meg vétkeinket,
miképpen
mi is megbocsátunk
az ellenünk
vétkezőknek” –
azaz Krisztus véréért
ne tulajdonítsd
nekünk
gaztetteinket, ahogy mi is kegyelmed jelét láthatjuk magunkban,
amikor minden szándékunk
az, hogy felebarátunknak
szívünkből
megbocsássunk.
64. Mi a hatodik kérés? (HK127)
„Ne
vigy minket kísértésbe,
de szabadíts
meg a gonosztól” –
azaz, mivel az ördög, a
világ
és
saját
testünk
nem hagyják
abba ostromlásunkat;
tarts meg és
erősíts
minket a Szentlélek
ereje által,
hogy mindezeknek szilárdan ellenállhassunk.
65. Hogyan fejezed be ezt az imádságot? (HK128)
„Mert tied az ország, a
hatalom és
a dicsőség
mindörökké” –
azaz, mindezeket azért
Istentől
kérjük,
mert Ő,
mint a mi Urunk, és
Atyánk,
aki minden dolgot ural, nekünk minden jót meg akar és
meg is tud adni, s mert ezáltal nem mi, hanem az Ő szent neve dicsértetik
örökké.
66. Mit jelent ez a szócska:
„Ámen”?
(HK129)
„Ámen” – azt
jelenti, hogy annak igazán és biztosan úgy kell lennie.