2014. október 26., vasárnap

Igehirdetés reformációra



„Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat.”  Jak 1,22.

Egy kis őszi gyümölcsszüretre hív ma bennünket a mi Urunk. Vizsgáljuk meg a mi életünket a reformáció jegyében: melyik ige termett gyümölcsöt bennünk. Most ne nagyoljuk el a dolgot azzal, hogy mindegyik egy kicsit… Olyasmit keressünk, mint a Luther Márton életében volt a Róma 1,17: „Az igaz ember pedig hitből él.” Ő ebbe belekapaszkodva elindította az egyház reformációját, aminek következtében teljesen átalakult a világ – ez már gyümölcs! Lehet, hogy magas a mérce, mert a mi életünket átalakító ige, még nem biztos, hogy a világtörténelem alakulását is formálja – de a mi saját élettörténetünket mindenképpen.
Kevés, ha csak hallgatjuk az igét, és elhisszük, hogy az igaz. Azt mondja erre Jakab, hogy „Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek” (Jak 2,19). De sejtjük, hogy ez kevés. Tenni is kéne valamit, hogy ne üresen térjen vissza Istenhez az Ő igéje, hanem vigye véghez, amit az Úr akar, érje el célját, amiért küldte (Ézs 55,10-11).  Ezért küldte Szentlelkét, ezért táplálja lelkünket az úri szent vacsorával. Segít és támogat, hogy végre megtegyük, amire Ő indít bennünket. Mi már fedetlen arccal szemlélhetjük Isten dicsőségét, de az életünkön nem ez tükröződik vissza!
Az észak-amerikai reformátusok 1983-ban kiadott hitvallása gyakorlati ateizmusnak nevezi korunk életstílusát, amelynek fő jellegzetessége, hogy úgy éli hétköznapjait, mintha nem is lenne Isten. Mindannyian ismerjük a szlogeneket: „a vallás és az üzleti élet, vagy a politika nem férnek meg egymással”; „az oktatásnak világnézetileg semlegesnek kell lennie”; „a vallás magánügy”… Csakhogy, ha Isten igéje irányítja életünket, akkor nem tehetjük meg, hogy asszisztálunk egy ilyen istentelen világhoz. Viszont, ha ellene akarunk állni az ateizmus ilyen gyakorlati térhódításának, akkor azt vesszük észre, hogy folyamatos hitvallási helyzetben kell élnünk. Ez pedig állandó küzdelem a bűn, és az ördög uralma ellen. 
Mai világunkban a legbiztosabb út, amelyen eljuthatunk Istenhez, ha figyelünk az Ő szavára, ami kézikönyv az élethez és az örök élethez is. Ezt a kézikönyvet úgy tudjuk használni, ha értjük, hisszük, és éljük! Ne csak kutassuk hát a Szentírás értelmét, ne is csak elhiggyük mindazt, amit mond, hanem merjük beépíteni az életünkbe, merjük meg is élni az igét!
Köszönetet mondunk Istenünknek az életünkben csodálatosan véghezvitt szabadításáért, az örömért és erőért, amelyet a bűneinkből való szabadulás, az újjászületés és megújulás által kapunk. Számunkra adatott lehetőség a kijelentés fényében megnyílt szemekkel és megtisztult látással szemlélni a vallás dolgait, és nem olyan tudományok szerint tiszteljük az Istent, amelyek embereknek parancsolatai és rendelései. Mi nem különbségekben gyönyörködünk, hanem a teljes Igének engedelmeskedünk. Ezt az Isteni Igét - amelyet Isten kijelentéséből ismer meg a bűnös, de megtisztulni vágyó emberi lélek – a reformáció adta vissza nekünk. A bizonyság után vágyó lelkeket felemelte újból az Istenhez.
Istennek újjáteremtő Szentlelke megragadta és rabul ejtette a reformáció hitvallóit és munkálóit. A Lélek hatására az Úrtól kapott erővel bátran tudták kimondani az igazságot: Nem embereknek, de Istennek engedelmeskedünk! Az újjáteremtő Szentlélek megtisztító ereje járta át a templomainkat, amikor eltávolítottak onnan mindent, ami nem Istenhez emel, hanem inkább elválasztja Istentől a lelket. Így lett visszaállítva református templomaink középpontjába a szószék, hogy onnan hangozzon a népek nyelvére lefordított Isten Igéje alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt.
Ma is erről a helyről hangzik Isten újjáteremtő akaratából az Ő bűnbocsánata, az Ő kegyelme, az Ő szeretete és az Ő vigasztalása. Előtte állva megtelik szívünk hálaadással és boldog örvendezéssel, hogy Benne és Általa van és lesz erőnk megújulni és újjáépíteni életünket.
Be kell következnie az esztelenség, engedetlenség és tévelygés felismerésének az Isten irgalmából, mert erre önmagától senki nem képes! Mindenki okosnak, engedelmesnek, helyes úton járónak képzeli magát… Mint a középkori egyház, amely reformációért kiáltott, vagy a mai világunk, amely szintén sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését (Róma 8,19-23). Nem mondhatjuk, hogy mi már elértük, ahogyan Pál apostol is csak azt mondta, hogy élete célegyenesben van (Fil 3,12-14), s küzd a hervadhatatlan koszorúért (1Kor 9,24-27). Nekünk is félelemmel és rettegéssel kell munkálnunk üdvösségünket (Fil 2,12-18)!
Az ember azt gondolhatja magáról, hogy milyen sokra vitte: pár hónap és indul az űrturizmus – menetrend szerinti járattal a világűrbe… De milyen keveset ismer saját belső világából. Mintha csak azért menekülne egyre távolabb, mert nem akar szembenézni önmagával. Jézus, mint világ világossága nem a tárgyak, vagy a környezetünk megvilágítására érkezett hozzánk, hanem azért, hogy belső életünket ragyogja be! A mai kérdésünk az, hogyan járhatunk az ige világosságában?! Hogyan térhetünk vissza az isteni fényhez, a Lélek világosságához? A reformáció gyakorlatilag nem volt más, mint a világi reneszánsz egyházi megfelelője. A kiindulási pont: Vissza a forráshoz – a Szentíráshoz! Azért volt erre szükség, mert a középkor szellemi sötétsége éppen abból fakadt, hogy háttérbe szorította Isten élő szavát. Ma sem indulhat ki máshonnan egyéni életünk, és egyházunk, sőt népünk megújulása, mint Isten Igéjéből! Ezért fájdalmas azt hallani, hogy Svájcban a „szabad gondolkodók” kiadtak egy közleményt, melyben azt kezdeményezik, hogy „Tiltsák be a Bibliát 16 éves kor alatt!”. Az egyetlen fényforrás eloltása nagyon veszélyes. A Biblia megértéséhez az imádság, a Lélekért való könyörgés is szükséges. Az Isten Lelke mutatja meg aktuálisan mindazt a mi számunkra, amit Isten üzen nekünk. Jézusnak a világosság azonnali megragadását sürgető szavait Gyökössy Endre azzal a képpel szemlélteti, amely egy folyosóról szól, amin végig kell mennünk, de az ajtók egymás után záródnak be mögöttünk, s kinyitni újra már nem tudjuk. Ha elmulasztunk egy lehetőséget, az már nem jön vissza – Istennek mindig az aktuális üzenetét kell befogadnunk. Hitünket csak az Istentől rendelt hitvallási helyzetben vallhatjuk meg hitelesen! Amit a média nagy ellenszelében tesz most a Finn Evangélikus Egyház, 32.000 ember lépett ki az adófizetői sorából néhány év alatt, mert azt nyilatkozták vezetői, hogy nem áldják meg a homoszexuális párok házasságát… A ma kihívásaira, ma kell hitvalló választ adnunk. Csak akkor változik egyházunk és gyülekezeteink helyzete, ha mindannyiunk egyéni élete a világosság igéjéről fog tanúskodni. Ezt úgy tehetjük meg, hogy hiszünk a világosságban, aki értünk adta önmagát, hogy most már mi is a világosság fiai lehessünk! S ehhez ma nem csak Lelkét, hanem teste és vére érdemét adja nekünk. Éljünk vele hálaadással! Ámen.

Imádkozzunk: Köszönjük Istenünk, hogy örömünnep az a mikor megtalálunk téged, amikor visszatérünk hozzád és engedelmeskedhetünk szent akaratodnak. Köszönjük kijelentésedet, a Szentírást és Krisztust – a testté lett Igét – akiben megtalálhatjuk életünk teljességét. Legyen Tied a dicsőség mindörökké. Ámen

Megjelent a Zempléni Reformátusok Lapjában XVII. évfolyam 3. számban. 3-4. p. 

2014. október 20., hétfő

KÁLVIN ÉLETE ÉVSZÁMOKBAN




1509. 07. 10.
Franciaország
Noyon
Születés – kelta örökség.

1512. -3 éves
Noyon
Anyja, Jeanne Le Franc meghal
1523-ig
Noyon
Iskola Kámzsások kollégiuma
1521.
Noyon
Egyházi javadalom: a katedrális kórus-bejáratánál álló Gesine oltár bevételeinek ¼ része, ugyanezt kapta már 3 éve bátyja, Charles is. E javadalom forrása különböző földbirtokok jövedelme volt. Ezek közül az egyik: Espeville-ben van, amit később Kálvin írói álnevéhez fel is használt.
1523-1528.
Párizs
College de Montaigu, Bölcseletet tanul. A szabad művészetek magisztere lesz. Ebben a híres és szigorú intézetben tanult Rotterdami Erasmus, Rabelais és Loyolai Ignác is.
1528-1530
Orleans
Jogi tanulmányok. Görög tanára a német Melchior Wolmar ismerteti meg Luther tanaival
1530-1532.
Bourges
Jogi licenciátus
1531.
Noyon
Apja, Gerard Cauvin, volt káptalani jegyző, egyházi bírósági titkár, számtartó, káptalani jószágkormányzó halála. Mivel egyházi büntetés alatt állt, csak fia, Charles közbenjárására temethetik megszentelt földbe.
1532-1533.
Párizs
A későbbi College Royal-ban humanista képzésben részesül, teológiát és hébert tanul
1533.
Párizs


Jogi doktorátus
Első könyve: Kommentár Seneca: De Clementia-jához. Saját költségén adta ki. Nem volt siker.
1533. 11. 01.
Párizsból
Nicolas Cop rektori beszéde a reformáció szellemében
1533 ősze – 1534 tavasza
24 éves
Angoulém-ban,
Luis du Tillet kanonok vendége álnéven.  
Kálvin megtérése
Tanulmányozza az egyházatyák írásait és Zwingli műveit
1534 áprilisa
Nérac
I. Ferenc király húgának, Navarrai Margitnak az udvarában talál menedéket
1534. 05. 04.
Noyon
Kálvin lemond egyházi javadalmáról
1534. 05. 06.
Noyon-i Egyházmegye
Bátyját, Charlest, aki katolikus pap volt, kiközösíti az egyház
1534.

Első teológiai tárgyú műve: Psychopannychia
1534. nyara
Párizs
Elmarad a hitvita Servet Mihállyal
1534. 10. 17.
Párizs
A misét támadó protestáns plakátok miatt üldözések, máglyák.
1534 ősze
Metz, Strasbourg, Bázel
Du Tilllet kanonokkal menekül el az országból. Bázelben Matinus Lucianus álnéven él (a Calvinus anagrammája).
1535 januárja
Bázel
Lektorálja unokatestvére, Pierre Robert Olivetan bibliafordítását, amely a valdensek kérésére készült. Latinul előszót ír hozzá. Ez lett a francia protestánsok közös Bibliája.
1535. 08. 23.
Bázel
Befejezi az Institutio Christianae Religionis („A keresztény vallás rendszere”) című művének első megfogalmazását. A mű sikeres, az írója pedig híres lesz.  
1536 májusa
Bázel
Az Institutio Christianae Religionis („A keresztény vallás rendszere”) című művét latinul először Thomas Platter Kiadó jelentette meg.
1536 tavasza
Ferrara
Du Tillet-tel, Charles d’Espeville álnéven Estei Renáta hercegnő udvarában humanista találkozón vesz részt.
1536 júniusa
Noyon
Intézi a család ügyeit: eltemeti bátyját, eladja a noyoni birtokot. Antallal és Máriával készül elmenekülni az országból. Először azt tervezik, hogy átmennek az új világba, Amerikába. De a francia telepesek tömeges mészárlásáról érkező hírek miatt végül Basel felé veszik az irányt.
1536 júliusa
Út Strasbourgba
Az V. Károly német-római császár és I. Ferenc, francia király közötti háború miatt Genf felé kerülnek.
1536. 07. 13.
27 éves
Genf
Guillaume Farel mester visszatartott Genfben, nem annyira tanácsaival és buzdításaival, mint inkább rettenetes kényszerítésével, mely olyan volt, mintha Isten karja nyúlt volna le a magasból, hogy visszatartson.Kávin: Magyarázatok a Zsoltárok könyvéhez (1557)
1537. 01. 16.
Genf
A Városi Tanács válasza Kálvin beadványára:
- minden vasárnap úrvacsora – évi négy úrvacsora
- zsoltáréneklés az istentiszteleten- elutasítva
- egységes hitvallástétel – elfogadva
- presbitérium felállítása – elutasítva
- a presbitérium gyakorolja az egyházfegyelmet – elutasítva
- új házasságjog – elutasítva
- a gyermekek oktatása, és hitre nevelése – elutasítva
1538. 03. 11.
Genf
A Városi Tanács a lelkészek megkérdezése nélkül bevezeti Bernhez hasonlóan az úrvacsorának lutheránus módon, ostyával történő kiszolgáltatását.
1538. 04. 23.
Genf
Kálvint és Farelt száműzik a városból, amit 25-én megkönnyebbülve el is hagynak.
1538. 09. 08.
Strasbourg
Martin Bucer meghívására a városban tartózkodó francia menekültek lelkésze lesz, és a Johann Sturm alapította Akadémián is tanít. Megélhetése nehéz, értékes könyveiből is eladni kényszerül.
1539.
Strasbourg
Az Institutio második latin nyelvű kiadása. Megjelenik a Római levélhez írt Kommentárja.
1540 júniusa
Hagenau
Strassburg kiküldötteként vett részt a vallási vitán. Június végén Farellel utazott a Strassburgtól 30 kilométerre északra fekvő elzász városba.
1540 augusztusa
Strasbourg
Kálvin feleségül veszi Idelette de Bure-t, Jean Stordeur, egy vallon anabaptista özvegyét, aki két gyermeket nevelt. Házasságukat Farel áldotta meg. Miután felvették a szabó céhbe, megkapta a strasbourgi állampolgárságot.  
1540 októbere – 1541. január
Worms
Kálvin a strassburgi főiskola rektorával, Johannes Sturmmal utazott Wormsba. Kálvin megismerkedett Melanchton Fülöppel. Ennek gyümölcse az ágostai hitvallás módosított változata (Confessio augustana variata), amelyet Kálvin maga is aláírt; a Loci communes francia nyelvű kiadása, és Kálvin Melanchtonnak ajánlott kötete 1543-ból.
1541 márciusától júniusig
Regensburg
Részt vesz az V. Károly által szervezett vallási disputákon, amelyeknek a vallásbéke megteremtése volt a célja. Ezt nem érték el a tanácskozások, de Kálvin elmélyítette barátságát Melanchtonnal.
1541 nyara
Strasbourg
Pestisjárvány. Felesége megbetegszik.
1541.
Strasbourg
Az Institutio francia nyelvű kiadása.
1541. 09. 13.
Genf
Visszatérés. Vasárnap a megkezdett igehirdetés sorozatot ott folytatta, ahol távozása előtt abbahagyta.
1542. 01. 02.
Genf
A Városi Tanács jóváhagyja az Egyházi Rendtartást (Ordonances Ecclesiastiques), miután azt a Kistanács (Petit Conseil) és a Közgyűlés (Conseil Général) már korábban jóváhagyta. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács), amely kilenc lelkészből és tizenkét világi tagból állt.
1542. 07. 28.
Genf
Jacques névre keresztelt gyermeke megszületik, aki csecsemőkorában meg is hal.
1542.
Genf
Kiadja az általa átdolgozott strasbourgi Imádságos- és énekeskönyvet, s megjelenik a Genfi Egyház Kátéja.
1543
Párizs
A Notre Dame előtti téren elégetik Kálvin főművét, az Institutiot.
1544. 05.30.
Genf
Idelette egy leánygyermeknek ad életet, aki fertőzésben meghal.
1549. 03. 29.
Genf
Felesége halála.
1549.
Genf - Zürich
Zwingli utódjával, Bullinger Henrikkel sikerül egyezségre jutni a sákramentumok és az úrvacsora kérdésében: Zürichi Egyezmény (Consensus Tigurinus)
1553. 10. 27.
Genf
Servet Mihályon végrehajtják a rá már az Inkvizíció által is kirótt ítéletet, a máglyán való megégetést.
1555.
Genf
Kálvin megtagadja az úrvacsorát Ami Berthelier-től, a libertinusok vezetőjétől, amiért ő barátaival elhagyja a várost. Ettől kezdve nincs ellenfele a Városi Tanácsban.
1555/1556
Genf
Egy éven át Mózes 5. könyvéről prédikál, és a szövetség teológia keretein belül fogalmazza meg gazdaságetikai gondolatait. A szegénység leküzdésére kórházat, árvaházat, szegényházat alapít, mértékletes kamatgazdálkodást javasol.
1559
Genf
Közép- és főiskola megnyitása, Legmagasabb szinten a teológiai képzés folyt. Később megindult a jogi és az orvosi oktatás is – így egyetemmé bővült az akadémia, aminek első rektora Theodor de Béza volt (Kálvin utódja, és első életrajz írója). Kálvin halálakor 1500 diákja volt a Teológiának. 
1559.
Genf
Az Institutio végső latin verziója Kálvin életében. Az 1560-as kiadás már tartalmazza a tanítványok kiegészítéseit is.
1559
Genf
Kálvin megkapja születésnapjára a Városi Tanácstól a Genfi Polgárjogot 23 év után
1562.
Genf
Elkészül a teljes Zsoltároskönyv
1564. 02. 06.
Genf
Utoljára prédikál
1564. 04. 25.
Genf
Kálvin Chenelat Péter genfi jegyzőnek lediktálja végrendeletét
1564. 05. 27.
Genf
Kálvin halála 55 éves